Az orosz Szinara-csoport gyárt mozdonyokat Kuba számára

Írta: hm.

A Jekatyerinburgi székhelyű orosz vonatholding, a Szinara-csoport Ljugyinói Dízelmozdonygyárában készül majd a Kubának szánt 60 darab TGM8K sorozatú dízelmozdonyt.

A kifejezetten a trópusi klímára gyártott TGM8K, az 1966-tól gyártott TGM6 sorozat exportváltozata, amelyet először 1976-ban rendszeresített Kuba.

Az első 15 mozdonyt a tervek szerint 2017-ben veheti át a szigetország – erősítette meg Jevgenyij Gricsenkó, a Szimara-csoport vezérigazgatója az orosz sajtónak.

A kubai-orosz kereskedelmi csomag keretében az orosz fél vállalta a havannai „La Ciénaga” vasúti főműhely modernizálását valamint a kubai szakértőgárda oroszországi képzését is. A Szinara-csoport alá tartozik ma a Ljugyinói Dízelmozdonygyár és az Uralszkije Lokomotyivi is, ez utóbbiban készültek a Lasztocska néven ismert Siemens villamos motorvonatok is.

A szocializmus éveiben egyébként magyar mozdony is futott kubai síneken, a Ganz-MÁVAG legendás, a „Púpos” becenévre keresztelt, M40-sorozatának DVM-9 néven módosított változata, amelyet  a szigetországban kibocsátott 1969-es bélyeg is megörökített.

A két ország közötti gazdasági kapcsolatok felett a kubai-orosz kormányközi bizottság bábáskodik, amely egyébként idén szeptember 26-án tartotta második ülésén a felek a kubai vasúti infrastruktúra fejlesztése mellett, kisebb vízierőművek építéséről, valamint 100 Szuhoj gyártmányú utasszállító lízingjéről is megállapodtak. 

Kubai részről gyógyszeripari termékeket exportálnak Oroszországba és az is nyílt titok, hogy Moszkva tárt karokkal fogadja a méltán elismert kubai farmakológusokat és kutatókat.

Oroszországot megelőzve egyébként Brazília és Kína a két legjobban pozícionált külföldi befektető az egyre felfutó kubai infrastruktúra piacon. Számos vasútvonal modernizálása mellett brazil és kínai pénzből épült újjá a Karib-térség jövőbeli megakikötőjének álmodott Mariel, amely a szigetországban befektetni kívánó külföldi cégeket csalogató, különleges kubai kereskedelmi övezet hivatott kiszolgálni.

A spanyolul Zona Especial de Desarrollo Económico névre keresztelt hatalmas szabadkereskedelmi övezet ma 50 négyzetkilométeren terül el, a tervek szerint azonban a kubai hatóságok fokozatosan mintegy félezer négyzetkilométert minősítenének speciális gazdasági zónának a jövőben.