Gabriela Mistral, Pablo Neruda, Miguel Ángel Asturias, Octavio Paz , Mario Vargas Llosa és Gabriel García Márquez – ők hatan azok, akik beírták nevüket nem csak olvasóik emlékezetébe, hanem a Svéd Akadémia Nobel-díjasainak névsorába is.

Az irodalom területén kapta Latin-Amerika a legtöbb Nobel-díjat: hat kiváló irodalmár büszkélkedhet a magas rangú nemzetközi elismeréssel és ők emelték a latin-amerikai irodalmat az egyik legolvasottabb világirodalom tagjainak sorába. Ha még hozzátesszük a négy spanyol írót is, akkor a spanyol nyelvű irodalomnak nem kell szégyenkeznie az 1901 óta kiadásra kerülő irodalmi Nobel-díjak területén.

A perui konyha feltartóztathatatlan hódító útján most elérte Portugáliát: Lisszabon Bario Alto negyedében megnyílt a A Cevicheria nevű étterem, amely a már otthon bevált és időközben világhírűvé vált perui ízeket kínálja a portugáloknak.
Kiko Martins, aki portugál és brazil ősöket tudhat a családfájában, miután kiadta a ,,Comer o Mundo” nevű máris sikeres gasztronómiai könyvét, most a saját éttermében látott neki az ízek keverésének. Könyvében 50 ország kulináriumát tárja az olvasók elé, ő mindegyiket végiglátogatta és végigette – lehet irigyelni, mondja.

Balogh Sándor és a LATIMO támogatásával a GloboBook a közeljövőben megjelenteti Alejo Carpentier, kubai regényíró Földi királyság c. regényét.

A LATIMO kiadói programja keretében 2014 végén javasolta Gulyás András és Dés Mihály a könyv kiadását, a mágikus realizmus alapdokumentumának  tekintett előszavával és a Nobel-díjas Mario Vargas Llosa ajánlásával: “ Az egyik legjobb regény, amelyet a XX. században spanyol nyelven írtak”.

A LATIMO támogatásával, 2014-ben, a magyar holokauszt 70. évfordulójára megjelent Ernesto Frers: „A Birodalom hóhérainak nyomában” c. könyve, amely az oknyomozó spanyol történész-újságíró 2009-ig végzett kutatásainak összefoglalása.

A könyv három részben tárgyalja a holokauszttal kapcsolatos történéseket.