Guyana a Zászlómúzeumban mutatkozott be
Készítette: TT
A hazánkban élők nagy többsége számára ismeretlen Guyana talán kicsit ismertebbé válik azzal, hogy a Zászlómúzeum a napokban zárta azon, több héten át látogatható kiállítását, amelyen az érdeklődők változatos kiállítási anyag megtekintésével bővíthették ismereteiket a kicsiny dél-amerikai államról.
A helyszín nem véletlen, hiszen a Zászlómúzeum vezetője, Balogh László a LATIMO tagja, s egyesületünkről közismert, sokat tesz annak érdekében, hogy Magyarország, illetve a latin-amerikai szubkontinens lakói egymást közelebbről is felfedezzék.
A kiállítás sajátossága volt, hogy – a szokással ellentétben – ünnepélyes aktusa nem megnyitása, hanem bezárása alkalmából történt. Így ez arra is alkalmat adott, hogy megállapíthassuk, a kiállítás, hasonlóan az ugyanezen a helyszínen korábban megrendezett más, latin-amerikai témájú kiállításhoz kifejezetten sikeres volt. A Zászlómúzeum vendégkönyvébe betekintve jól látható, hogy a múzeumnak helyet adó Józsefvároson túl igen sokan tekintették meg Guyana magyarországi bemutatkozását.
A záróesemény ezúttal a civil társadalom és a kormányzat együttműködésének is jó példája volt, hiszen a LATIMO elnöke mellé felsorakozott a magyar diplomácia hivatalos képviselője is. Így Balogh László múzeumigazgató és Balogh Sándor, a LATIMO elnöke mellett a kiállítása zárása alkalmából köszöntő beszédet mondott Stadler Judit, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Latin-Amerikai és Karibi-térség főosztályának vezetője is.
Egyesületünk elnöke beszéde oly átfogó módon szólt Guyanáról, hogy azt írásunkban mindenképpen teljes terjedelmében idézni érdemesnek tartjuk, mivel azok számára is hasznos információt szolgáltat az országról, akik ezúttal a kiállítást nem látogatták meg.
Balogh Sándor a megjelentek köszöntését követően köszöntőjében a következőket mondta:
„A LATIMO, a Magyar- Latin-Amerikai Egyesület elnökeként számomra megtisztelő, hogy a Guyana kiállítás kapcsán pár szóban én is üdvözölhetem önöket. Egyesületünk, fontos feladatának tekinti, hogy az ilyen és ehhez hasonló kezdeményezéseket támogassa, hiszen a LATIMO fontos célkitűzései közé tartozik, hogy hozzájáruljon a latin-amerikai térség Magyarországon való jobb megismeréséhez. Az egyesület abból a felismerésből jött létre, hogy hazánk, illetve a térség lakói kölcsönösen kevés ismerettel rendelkeznek egymásról, s a LATIMO szerény eszközeivel ahhoz szeretne hozzájárulni ahhoz, hogy az ismertség erősödjék.
S mi lenne jobb példája az ismeretlennek, mint Guyana, az az ország, amely még latin-amerikai viszonylatban is a kevéssé ismertek közé tartozik. Nem véletlenül a Guyanai turisztikai hatóság jelszava, a „Guyana: South America Undiscovered” – azaz Guyana: A Fel Nem fedezett Dél-Amerika – is ezt tükrözi, amellyel a térségben az aprócskák közé tartozó ország kétségkívül kiemelkedő természeti szépségeire kívánja felhívni az érdeklődők, így potenciálisan odalátogatók figyelmét. A hazánknál alig kétszer nagyobb, lakossága számában azonban az egymilliót főt sem elérő Guyana egyenlítői dzsungelje lélegzetelállító, itt nőnek a világ legritkább és legkülönlegesebb orchideái. Az ország olyan természeti gyöngyszemekkel rendelkezik, mint a dzsungelből kiemelkedő, egyedülállóan lapos tetejű, háromezer méter közeli Roraima hegység, vagy a Kataro folyó híres vízesése, a Kaieteur zuhatag. A vízhozamában világelső egyesésű vízesésben a folyó 225 méterről, azaz ötször olyan magasról zúdul le, mint a Niagara. S ez csak egy a sok guyanai vizes látnivalóból – nem véletlenül az ország indián eredetű nevének jelentése: „a sok víz országa”. De nem is sorolom Guyana sok egyedülálló szépségeit, hiszen a kiállítás képei ezt nálam ékesszólóbban megteszik. Az egyedülálló természeti látnivalók fényében érthető, hogy a dél-amerikai országok közül elsőként miért Guyana írta alá, már 1977-ben, a kulturális és természeti örökség védelméről szóló UNESCO egyezményt.
Guyana kettős földrajzi identitású ország, hiszen bár fizikailag a dél-amerikai szubkontinensen helyezkedik el, karibi kötödéssel is rendelkezik – ezért a CARICOM, a Karib-tengeri Közösség tagja, sőt székhelye is. Mindezt megkönnyíti, hogy Guyana az egyetlen dél-amerikai nemzet, amelyben az angol a hivatalos nyelv. A kommunikáció így az átlag látogató számára egyszerűbb, mintha spanyol vagy portugál nyelvű dél-amerikai országokba utazna. A turista így akár Georgetown, a guyanai főváros éttermeiben könnyebben rendelhet az ország etnikai sokszínűségét is tükröző változatos és finom ételekből, amelyek a rizs, vagy a sós hal mellett az indiai eredetű curry-t is magában foglalják, nem beszélve a nemzeti ételnek tekinthető, ízletes Guyana Pepperpot-ról.
Guyanáról nagyon sok érdekeset lehetne még elmondani, azonban az idő rövidsége ezt most nem teszi lehetővé. Mindenféleképpen úgy vélem azonban, Guyana egyértelműen azon országok közé tartozik, amelyek meglátogatása életre szóló élményt jelent mindenkinek, s bízom benne, hogy a kiállítás felkelti sokak ilyen irányú érdeklődését.
Végezetül szeretném röviden méltatni azt fantasztikus munkát, amelyet egyesületünk tagja, a Zászlómúzeum alapítója, Balogh László a maihoz hasonló kiállítások rendszeres megrendezésével végez. Tevekénysége nemcsak nagyon színvonalas, kiemelkedően érdekes témákat felölelő, hanem Magyarországon egyértelműen hiánypótló is. Őszinte elismerésessel gratulálok hozzá, s folytatásához minden jót kívánok.”
Stadler Judit főosztályvezető, aki diplomataként maga is képviselte hazánkat a latin-amerikai térségben elsősorban szakmai szemmel szólt, amikor arról szólt, országaink közti kapcsolatok ugyan barátiak, de nagyon távolaik. Egyik állam sem rendelkezik diplomáciai képviselettel a másik ország fővárosában, így Magyarországot hivatalosan brazíliavárosi nagykövetünk képviseli, s ugyanígy a brazil fővárosban található magyar külképviselethez kell fordulni azon magyar állampolgároknak, akik Guyanával kapcsolatos ügyeket szeretnének intézni.
A záróalkalom hangulatos eleme volt, amikor a Zászlómúzeum által meghívott két fiatal táncművész szemet gyönyörködtető eredeti ruhákban több guyanai táncot is bemutatott.
Az egész estét betöltő eseményen a hazánkban akkreditált diplomáciai testületek képviselői is megjelentek, így arra is alkalom nyílott, hogy a vendégek Kuba nagykövet-asszonyával, vagy Mexikó budapesti nagykövetségének a kulturális területért felelős rangidős diplomatájával váltsanak szót.
