Latin-Amerika a mai Budapestről nézve

Manapság szinte elcsépeltnek tűnik, hogy változó világban élünk és az eddig ismert fejlett világon kívül új gazdasági, kulturális erőközpontok jönnek létre. Az évtized elején még azt jósolták sokan, hogy a kétezres években megindult gazdasági-társadalmi felzárkózási folyamatok lineárisan kivetíthetők és 2020-2030 között már nemcsak Ázsia, hanem Latin-Amerika is megindul a korábbi mennyiségi felzárkózás után a minőségi felzárkózás irányába. Az utóbbi időben, a tíz évvel ezelőtti válság óta ez az átrendeződési folyamat lelassult, hiszen a nyersanyagárak mérséklődésével újra előtérbe került az a tendencia, hogy a korszerű, tudományos és kutatási képességgel és technológiával ellátott országok tudnak csak hosszú távon fenntartható fejlődést elérni.

Szerző: Becsey Zsolt

A mostani számunk  fókuszában megjelenő Latin-Amerika a világ GDP-jének szűk 8 %-át adja. Legnagyobb állama, Brazília tagja a nagy feltörekvő gazdaságokat tömörítő, egyre inkább intézményesülő BRICS országok csoportjának. GDP-je meghaladja az 1600 milliárd eurót, ez valamivel több, mint Oroszországé , akkora, mint Olaszországé és másfélszerese Dél-Koreának. Sokan tudjuk, hogy a két nagy polgári repülőgépmárka (az európai Airbus és az amerikai Boeing) mellett jegyzik a közép-kategóriás brazil Embraer céget is. Brazília az ENSZ reformja kapcsán mindig felmerül Németország, India vagy Japán mellett a BT Állandó tagságára jogosan aspiráló hatalomként, de emellett a futball elsőszámú sikerországa a világbajnoki címeket tekintve. Egy másik nagy latin-amerikai ország Argentína, Evita és Maradona földje, amely az európai bevándorlók legintelligensebb csoportjai révén a fejlett világ része, most is ott van pénzügyi válságai ellenére a G20 csoportban Mexikóval együtt. Mexikó pedig a NAFTA tagja, ahova Magyarország exportja rohamosan emelkedik, hiszen sok amerikai vállalat, amely nálunk termel Mexikóval közös értékláncban, ott szereli be termékeit és fordítva. Győrbe jelentős gépipari alkatrészgyártást megvalósító befektető érkezett Mexikóból. Velünk együtt ülnek képviselői a legfejlettebb országokat tömörítő OECD-ben már több mint 20 éve. A többi országból itt csak a hozzánk hasonlítható Chilét emelném ki, mely igazi gazdasági-társadalmi csodát valósított meg, nyitottságával, minőségi és versenyképes exporttermékeivel, jól képzett munkaerejével közepes méretű országként is bebocsátást nyert az OECD-be a távoli kontinensről. Az ENSZ statisztikai becslései szerint hamarosan megáll Latin-Amerika népességének növekedése, 2030 és 2050 között már csak Afrikában lesz jelentős népességrobbanás, ami új helyzetet teremt a latin kontinensnek: a munkaerőpiacon minőségi fejlesztéseket kell megvalósítania, eközben el kell kerülni a nagy tömegek latinamerikanizálódásnak is mondott leszakadását, képesnek kell lenni akkor is felzárkózni, ha nem emelkedik a nyersanyagok világpiaci ára. Márpedig most nem emelkedik, tavaly csökkent  Latin-Amerika GDP-je, tehát a nyersanyag árakra  érzékeny még ez a világ.

Magyarország  az utóbbi időben nagy utat tett meg a latin-amerikai kontinenssel fenntartott kapcsolataiban.1990 előtt nagykövetségek sorai üzemeltek a földrészen. A rendszerváltás Afrika mellett ezt a külkapcsolati relációnkat viselte meg a legjobban. A kétezres évek elejére a speciális havannai kapcsolatrendszerünk mellett csak Mexikóvárosban, Buenos Airesben , Brazília városban maradt külképviseletünk, és külgazdasági diplomatáink sem voltak az egész térségben. Több tulajdonban lévő épületünket eladtuk, vagy ott maradtak üresen, jobb esetben bérletbe adtuk őket. Miért volt ez a nagy fordulat? A magyar rendszerváltás után a klasszikus magyar állami külkereskedelmi vállalataink (az” impexek”) megszűntek. Nem maradt olyan államilag működtetett rendszer, ahol szakemberek, technológia, kapcsolati bizalom és finanszírozás együtt tartalékban maradhatott volna , és amit  adott esetben mobilizálni lehetne egy-egy  nagy  államközi projektre. A magyar exportképes nagyvállalatok néhány kivétellel eltűntek, vagy privatizálással nyugati kézbe és ottani külkereskedelmi rendszerbe kerültek. Az újonnan betelepülő világcégek pedig –amennyiben exportálnak a latin Újvilágba - maguk szervezik meg globális gazdasági rendszerüket - a  magyar államtól függetlenül.

Mégis, 2010 után fokozatosan visszatérünk a régióba. Egymás után nyitottuk a külképviseleteket , kezdve a sao paoloi főkonzulátussal, majd Chilében visszatértünk a kétszer bezárt és most másodjára újranyitott nagykövetséggel. Most újra ott vagyunk Ecuadorban, Peruban és  az OECD-be is készülő Kolumbia fővárosában, Bogotában is.(Caracasba nem valószínű a gazdasági-politikai helyzet miatt, hogy visszatérünk.  A venezuelai helyzet további destabilizálódása esetén ott élő sok száz magyar család visszatelepítése lehet fontos nemzeti feladat). Minden misszión  kiépítjük nemcsak a politikai, hanem a gazdasági képviseletet is, sőt kereskedő házunk is aktív a térségben.

Magyar szempontból néhány nagyon színes kapcsolat azért  még van. Az egyik ilyen partner   Mexikó. A NAFTA tagjával olyan szintű a kereskedelmi kapcsolatunk, hogy nem lenne meglepetés, ha az idén legalább 800 millió euróra nőne a magyar export- ez nyilván az amerikai működő tőke érdeme- az aztékok és más kiemelkedő indián kultúrák földjére, ami majdnem annyi lehet, mint egész Afrikába irányuló kivitelünk!

A másik ilyen sajátosság, hogy  a Pinochet hatalomátvétele után mély elszigeteltségbe eső Chile fokozatosan olyan nyitott és erős gazdaságot épített ki a Friedman fémjelzett chicagoi iskola élő társadalmi  kísérlete után , ahol a világpiacon is versenyképes termékeket állítanak elő, miközben az ország fokozatosan demokratizálódott. És focicsapata megnyerte a Copa Americat, nem véletlenül vagy bravúrral, hanem  megalapozottan. Most már nemcsak a nyugat-európai, hanem a magyar boltokban is található chilei jó minőségű és árú bor. Kuba külön eset. A még mindig szocializmust építő szigetország úgy tűnik, hogy lassan elindulhat  az észak-koreai modell felől a vietnámi- vagy a kínai- modell felé, ahol versenyképességet hozó  nyitással találkozhatunk. Döntő ezért, hogy egy ilyen folyamatban ki hogyan van jelen a szigeten, milyen emléket visel  Kuba a magyar iskolákban tanult egyetemistái, az itt dolgozó vendégmunkásai mellett a jelenlegi baráti kapcsolatok tartósságáról is. Ez nekünk is lehet befektetés Sotomayor, Juantorena vagy Stevenson- micsoda sportolók voltak!- földjén a barátságba és jövőbe.

Hazánkból még nincs közvetlen légi járat Latin-Amerikába, de a növekvő gazdasági kapcsolatok és a kinti magyar közösségek aktivitása alapján ez már csak idő kérdése. Ahogy a közvetlen légi kapcsolatokkal gazdasági döntés  alapján  visszatértünk nemcsak Pekingbe és újra elindulunk a jövő évben az USA-ba, előbb-utóbb megjelenik a ferihegyi utastájékoztató képernyőkön valamelyik latin-amerikai város neve is.